A meseerdő másik tündéréhez is elért a hír, hogy nemsokára kifut egy hajó amelyik elindul megkeresni a meseerdő elveszett lakóit.

Nemrég még álmodni sem mert arról, hogy valaha is el tudja hagyni szülőerdejét, mert szomorú dolog történt vele.

A legutolsó nemzetközi tündér-kobold-manótalálkozó utáni bálon az egyik koboldfiú csúnyán megviccelte és eltörött a szárnya.

Három hétig feküdt az erdei tündértraumatológián és uhu az erdei sebésztudor nem sok jóval kecsegtette a jövőt tekintve.

Csak a csodában bízhatott és abban a varázsfőzetben, amit tündérkeresztanyja itatott vele minden reggel , minden este.

A szert még tavaly fejlesztette ki egy tudományos útja során ahová a szicíliai manómaffia hívta meg.

Tündérünk csodás gyógyulásnak indult, s bár repülni nem tudott, de a szárnytörésre kapott komoly biztosítási összegből már

bátran tervezgethette az utat.

Gondolta vásárol egy GPS-t , s mivel se lova, se egyszarvúja de még egy megveszekedett szamara sem volt, legjobbnak látta ha vásárol egy motoros seprűt és azzal vág neki a hosszú útnak.

Fontos volt számára is , hogy újra visszatérjen az élet az erdőbe, hogy újra tudjon beszélgetni és együtt örülni azokkal akiket szeretett és már nagyon hiányoztak neki.

Arra gondolt, ha a többiekhez is eljutott a hír és ők is így gondolják akkor előbb utóbb találkozni fognak valahol, valamikor.

Ennek így kell lennie....