Szederke világgá megy

Telt-múlt az idő a Meseerdőben, de egyszer csak baj történt. Ziza eltűnt. Szép csendben lelépett. Szinte észrevétlenül. Ahogy érkezett a keleti széllel, mint Mary Poppins a nyugatival el is tűnt. Aztán egy nap hiába várták haza Lí tündért.

Furcsa, különös érzés kerítette hatalmába a patakpart lakóit. Nem értették hol lehetnek? Egy hangos szó,vagy vita nem történt,mindenki szeretett mindenkit. Egy igazi hippi-kolónia tagjaiként éltek.

Az utolsó csepp a pohárban: Mathir kobold egy reggel elindult az oly régóta várt író-olvasó találkozójára, ahonnan nem tért vissza. Pedig a könyvtáros néni kikísérte a vasútállomásra. De a kis kobold nem szállt le a vonatról, hiába várta Joe bácsi az erdőszéli állomáson.

Elhatalmasodott a szomorúság a tündéreken. A tavaszt is várták, de nem akart megérkezni. Pedig a kis Spring az összes tavaszváró mondókát elszavalta minden nap. Hópelyhek csillogtak a tündérszárnyakon szivárvány helyett.

Valami nem stimmelt. Meg kell újítani a törvényt. Baj van a Meseerdő népesedés politikájával...A fiatalok,mint Ziza és Mathir elmennek külországi mesékbe a nagyobb jövedelem és szebb élet reményében. Línek meg munkát kellett keresnie, mert nem jött ki a tündér-apanázsból, pláne mióta megvonták a 4. napi nyugdíját.(gyengébbek kedvéért:3 nap egy esztendő, mint tudjuk). Varázslás és jócselekedetek helyett alantas polgári munkát kellett végezniük a Mese-patak partján élőknek.

Joe bácsi, mint rangidős, összehívta a társait egy meetingre. Kicsik és nagyok egyetértettek abban , hogy valamit tenniük kell. Szederke elvállalta, hogy világgá megy és utána jár a dolgoknak.

El is indult oda, ahol a kurtafarkú malac túr, de a malac nem tudott segíteni.

Felmászott az Üveghegyre, de a hegy csak recsegett-ropogott, nem látta a társait.

Minden bátorságát összeszedve még a Vasorrú Bábához is bekopogott. Az először lapátra akarta tenni Szederkét, de ő kidumálta magát a kemencéből, és ezen élmények hatására inkább hazaindult.

Szomorúan üldögélt az árokparton,a szerencse virágával babrálva,amikor bevillant neki mit kell tennie.

Neki a Meseerdőben a helye! Igen! Ott kell, várjon minden nap!

Azonnal hazafutott és nem is tett mást, csak várt és reménykedett minden nap, hogy nem hiába. Mert egyszer hazatérnek a tékozló tündérek és koboldok. És ő ott fogja várni őket nagy-nagy szeretettel! És újra együtt lesz mindenki:

Lí, Amerika, Skyppy, Csí, Spring, Ziza, Joe bácsi, Mathir és ő...

/Szeder/